Joe Biden Kína és Oroszország fenyegetéséről beszélt Amerika szövetségesei előtt
Beszédet mondott Joe Biden elnök a G7 csúcstalálkozón tegnap este, mely során bejelentette: Donald Trump „America First” korszakának vége – írja a New York Times.
Beszédet mondott Joe Biden elnök a G7 csúcstalálkozón tegnap este, mely során bejelentette: Donald Trump „America First” korszakának vége – írja a New York Times.
A koronavírus elleni oltások biztonságosságát hangsúlyozta, és mindenkit az oltás elfogadására biztatott Joe Biden amerikai elnök pénteken a Pfizer vállalat kalamazooi vakcinagyártó üzemében.
Joe Biden a múlt héten, kormányzók és polgármesterek egy szűk körében arról beszélt, hogy várhatóan nem valósulnak meg a minimálbér-emelés kapcsán tett ígéretei, legalábbis ami a közeljövőt illeti - írja a Politico.
Ma mutatta be a Joe Biden által irányított Fehér Ház az elnök nevével fémjelezett új amerikai bevándorlási törvénytervezetet. Ahogy az elnök korábban bejelentette, a csomag elsődleges célja a 11 millió, Amerikában élő illegális bevándorló állampolgársághoz jutásának megkönnyítése, de van benne pár váratlan érdekesség is, mint a határvédelem technológiai eszközökkel való megerősítése és a Nemzetbiztonsági Hivatal (DHS) finanszírozásának növelése is. Ezek alapján tehát nem borítékolható, hogy a tervezet átmegy a Kongresszuson, hiszen a Demokrata Párt balszárnya által javasolt intézkedéseket egyáltalán nem tartalmazza, a Republikánusok szerint pedig még így is túl radikális.
Egy jelentés alapján kiderült, hogy az amerikai gazdaság több mint ezermilliárd dollár értékben szenvedhet kárt hosszú távon, ha a Fehér Ház hirtelen szakítana Kínával – írja a CNBC.
Joe Biden megválasztásával szinte biztosra vehető, hogy több ponton áthangolják az amerikai adórendszert. A vállalati szektort érintően az adóemelések mellett a tervek főleg az adóelkerülésre vonatkozó szabályok szigorítását, az amerikai munkahelyek védelmét és zöld energia támogatását célozzák meg. A háztartásokat illetően az adóemelések főleg a legmagasabb jövedelműeket érintenék, míg a társadalom széles rétegei számíthatnak bővülő jóléti programokra. A jelenlegi gazdasági és politikai realitásokat figyelembe véve azonban nem lesz könnyű dolga Joe Bidennek a terveinek megvalósításában.
Joe Biden egy sor kérdésre válaszolt egy Wisconsinban tartott gyűlésen, ahol szó esett többek között a koronavírus-járványról, a korlátozások tervezett feloldásáról, illetve az amerikai gazdaságot és társadalmat érintő főbb kérdésekről.
Egyre mélyül a törésvonal a Republikánus Párt mérsékelt jobboldali és „Trumpista” képviselői közt, ami jól látszik az alkotmányos felelősségre-vonási eljárás (impeachment) eseményeiből is, hiszen a pártból 17 kongresszusi tag is Trump ellen szavazott. Először Trump vetette fel, hogy új pártot alapítana, amiért eleinte úgy tűnt, hogy a republikánusok "elárulják," aztán az impeachment-eljárás során világossá vált, hogy a párt nagyobb része még mindig hűséges hozzá, így a mérsékelt republikánusok kezdtek el tárgyalni a pártból való kiválásról. Bár mindkét "oldal" latolgatni kezdte a pártszakadás ötletét, még mindig nem reális az, hogy ez meg is valósul, hiszen az amerikai választási rendszer egyedi adottságai miatt három párt nem fér el egyszerre a politikai arénában, egy új pártot felfuttatni pedig - amely kitúrja a republikánusokat -, elképesztő mennyiségű pénz és idő lenne. A következő években a párt lelkéért folyik majd a harc: végleg eldől az, hogy a Republikánus Párt visszakanyarodik-e a mérsékelt amerikai konzervativizmushoz, vagy inkább teljesen átalakul "MAGA Párttá".
A szingapúri székhelyű ISEAS Yusof-Ishak Institute éves méréséből kiderül, hogy a délkelet-ázsiai országok többsége inkább az Egyesült Államok mellett sorakozna fel Kínával szemben, ha választásra kényszerülne. Ennek ellenére továbbra is Kínát tartják a térség legbefolyásosabb hatalmának gazdasági értelemben - írja a CNBC.
Lindsey Graham republikánus szenátor arra figyelmeztetett, hogy alkotmányos felelősségre-vonási eljárást (impeachment) indíthatnak Kamala Harris alelnök ellen, ha a republikánusok megszerzik a jövőre esedékes kongresszusi választásokon a Képviselőház fölötti irányítást.
Szigorúbb fegyvertartási szabályok összeállítására kérte Joe Biden elnök az amerikai Kongresszust.
Irán a héten fémuránt állított elő, amelyet nukleáris fegyverek magjához használnak fel - derül ki a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) által készített jelentésből. A fémurán termelését kifejezetten tiltja az Irán által 2015-ben megkötött nemzetközi megállapodás. A lépéssel Irán valószínűleg az új amerikai vezetésre próbál nyomást helyezni az ellenük hozott szankciók feloldása céljából. Joe Biden azonban kizárta annak lehetőségét, hogy az amerikaiak a szankciók feloldásával próbálják jobb belátásra bírni Iránt, amely mostani lépésével azt kockáztatja, hogy nemcsak az Egyesült Államok viszonylatában, hanem az eddig párbeszédre nyitott európai országok szemében is elszigetelődik.
Élő televíziós fórumot tartanak mások mellett Joe Biden amerikai elnök és Angela Merkel német kancellár részvételével a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencia (MSC) szervezői február 19-én, a koronavírus-világjárvány miatt elhalasztott tanácskozás hagyományos nyitó napján.
A múlt héten az USA-ban a szenátus és a kongresszus is jóváhagyta a demokraták 2021-es költségvetési törvénytervezetét. Ez még mindig nem jelenti azt, hogy megvalósul az 1900 milliárd dolláros, Joe Biden nevéhez fűződő élénkítőcsomag, ahhoz még további bizottsági egyeztetések szükségesek. Ettől függetlenül rendkívül érdekes vita bontakozott ki vezető közgazdászok között a csomag várható hatásait illetően. Ez a vita azért volt különösen izgalmas, mert a résztvevők jellemzően egy szellemi táborhoz tartoznak, tehát nem arról volt szó, hogy a hagyományosan konzervatívabb, a fiskális élénkítést ellenző közgazdászok vitatkoztak az ausztériát ellenző, nagyobb költségvetési beavatkozást pártoló szakértőkkel.
Az Egyesült Államok újabb 200 millió adag koronavírus-vakcinát vásárolt, ami azt jelenti, hogy minden felnőtt számára biztosított lesz a kétdózisú oltás - jelentette be Joe Biden amerikai elnök az Országos Egészségügyi Központban (NIH) csütörtökön.
Újfajta katonai stratégia kidolgozásába kezdett a NATO, melybe beemelik a digitális teret és az űrt is, mint lehetséges hadszíntér az összfegyvernemi hadviselésben. A stratégia implementációja még évek kérdése, de Oroszországban máris „egzisztenciális fenyegetésként” értékelik a Szövetség törekvéseit és megelőző csapásra vonatkozó haditerv-javaslatot dolgoztak ki a légierő szakértői. Az orosz doktrínában újdonság, hogy a nukleáris fegyverek használatát mellőznék, inkább hiperszonikus rakétákkal és a légierővel támadnának kritikus NATO-célpontokat, mintegy „elrettentő jelleggel.” Túlzás lenne azt mondani, hogy háború van készülőben a NATO és Oroszország közt, de aggasztó, hogy olyan rossz a viszony a két szervezet közt, hogy mindkét fél tart a másik nyílt katonai agressziójától.
A tajvani kormány köszönetét és csodálatát fejezte ki Joe Biden amerikai elnök felé, amiért az a Hszi Csinping kínai elnökkel folytatott kétoldalú megbeszélésen szóba hozta aggodalmat Kína Tajvanre nehezedő nyomásgyakorlásáról, a szárazföldi Kína ugyanis saját területeként tekint a szigetre.
Joe Biden új amerikai elnök megválasztása óta először beszélt szerda este telefonon kínai kollégájával, Hszi Csin-pinggel, akinek felvetette aggályait bizonyos emberi jogi visszaélésekkel kapcsolatban is.
2020 komoly ralija után idén még jobban beindult a kannabisszal foglalkozó vállalatok részvényei körüli őrület, egészen elképesztő árfolyamemelkedéseket láthattunk a szektor papírjainál. Úgy tűnik, rendesen összeálltak a csillagok az ágazat számára, Joe Biden elnökké választásával, a demokrata "kék hullámmal", a közösségi tőzsdések felbukkanásával és az újabb dekriminalizáció elleni törekvésekkel üstökösszerűen emelkedett a szektor vállalatainak részvényárfolyama az elmúlt hetekben. Persze az eszeveszett raliban adódik a kérdés, hogy nem szaladt-e el a ló a befektetőkkel, nincsenek-e esetleg túlárazva a leginkább sztárolt vállalatok részvényei? Elemzésünkben többek között ennek is utánajárunk.
Két rossz hír is érkezett tegnap a Biden-kormányhoz: Irán vezetői először az atomprogramjuk kezdete óta azt nyilatkozták, hogy fontolgatják, hogy nem csupán békés célra fordítják a fejlesztést, Izrael titkosszolgálata pedig arról tájékoztatott, hogy Irán körülbelül két éven belül atomfegyverhez juthat - írja a New York Times.
Az exit pollok alapján.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Emellett kiemelte, hogy országa nem a fegyverek tesztpályája.
Izrael még októberben hajtott végre széleskörű támadást az ország ellen.
A stájerországi tartományi választásokon.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
